Szakvélemény a HDDE programjáról

A szakvéleményt készítette:
Dr. Kovács Judit PhD MEd
docens

ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara
Korai nyelvpedagógiai és kétnyelvű közoktatási szakértő
Szakértői igazolvány sorszáma: 006914-02

1.) Nyelvelsajátításon alapuló nyelvfejlesztés

A HDEE Nyelviskola a 14 éves kor alatti gyermekek nyelvoktatásával foglalkozik. A vizsgált korcsoport nyelvfejlesztésére a Nyelviskola pedagógusai által alkalmazott módszer azon az elven alapul, amely megkülönböztet nyelvtanulást és nyelvelsajátítást. A 6-7 év alatti gyermekek esetében az idegen nyelvvel való ismerkedés és nyelvfejlesztés természetes és hatékony módja a nyelvelsajátítás, amely nem nyelvi, nyelvtani szabályok tudatos követésén, hanem természetes, mindennapi tevékenység közben nem-tudatos magatartáson alapul. Az idegen nyelvet értelmes szituációkban, rendszeresen halló gyermek a nyelvi szabályokat inkább érzi, mint követi. Nem a nyelvi precizitást értékeli ez a hozzáállás, sokkal inkább a kockázatvállalást, a próbálkozást, találgatást. Ezzel az is együtt jár, hogy nem egy speciális, különálló terület, az idegen nyelv fejlődik csupán, hanem a nyelvi impulzuson keresztül a gyermek egész személyisége. Mivel nem hagyományos iskolai, tanórai kontextusról van szó, a gyermek nincs kitéve egyfajta megfelelési kényszernek, hiszen fejlődését, eredményességét nem mérik osztályzatokkal. A hibajavítás is pozitív, kudarcélményt nem okozó módon történik a foglalkozásokon, csakúgy, mint abban a szituációban, amelyben a gyermek az első nyelvét elsajátítja. Az idegen nyelvvel való kapcsolat nem ’produktum-orientált’, nem kell adott időre számot adni az előmenetelről. Az idegen nyelvvel való foglalkozás, mint folyamat van jelen a gyermek életében.

2.) Tevékenység-alapú tanulás

A látott foglalkozásokon a korai nyelvelsajátítás egy másik alapelve, nevezetesen az, hogy a nyelvelsajátítás  élvezetes tevékenység közben kell hogy történjék, szintén jelen volt.  A kisgyermek számára elsősorban a játék, a mozgás, az éneklés, illetve e tevékenységek összekapcsolása jelent örömet. Ez az örömszerzés azonban nem öncélú: a gyermeki tanulásban elsőrendű szerepe van a tevékenységnek. Azt is mondhatjuk, hogy a gyermek nem azt csinálja, amit megtanult, hanem épp ellenkezőleg: azt tanulja meg, amit már csinált. A korai nyelvfejlesztésben éppen ezért hasznosak a mozgással összekötött tevékenységek, versenyek, állatok mozgásának utánzása, ritmikus mozgások, tánc, vagy körjátékok. A tevékenységek végzésére buzdító tanári utasítás azért is hasznos ebben az életkorban, illetve a nyelvvel való ismerkedés korai szakaszában, mert ad elegendő időt a produktív nyelvhasználat megjelenéséig is a receptív (a hallás utáni megértést segítő) készségek kialakulására. A gyermekkel foglalkozó pedagógus azonnal képet kap arról, hogy a gyermek megértette-e, vagy sem, amit hallott, hiszen mozdulataival fizikai választ ad. Ennek a fázisnak a neve a szakirodalomban: teljes testi válasz (Total Physical Response).

3.) A gyermek, mint értelem-teremtő

A gyermek ’értelemteremtő’ képességére alapoznak a HDEE pedagógusai, amikor arra számítanak, hogy a célnyelven adott utasításaikat, kéréseiket, tevékenységre való buzdításaikat a gyermekek örömmel teljesítik, mert megértik. Az idegen nyelv a gyermekhez, a tizenévesektől vagy a felnőttektől eltérően, nem kizárólag verbális úton, az egyes szavak megértése útján jut el. Az egyes szavak értelmének megalkotásában a gyermek számára nagy segítséget jelentenek a szituációk, cselekvések, az érzékelés, a vizuális és auditív szemléltetés, a pedagógus mimikája, gesztusai, amelyek a kommunikáció nem verbális eszközei.

4.) Az érzékelés, mint a gyermeki tanulás egyik módja

A kisgyermekek, mivel fogalmi gondolkodásuk nem olyan fejlett, mint a tizenéveseké vagy a felnőtteké, másféle módon, például érzékszerveik segítségével próbálják megismerni a körülöttük lévő világot, és értelmezni annak jelenségeit. Ezért fontos, hogy módjuk legyen sokfajta eszközzel, tárggyal kapcsolatba kerülniük tevékenység közben. Erre szolgálnak a különböző játék és sporteszközök, labdák, színes játékszerek, játékállatok. A látás és tapintás útján szerzett ismereteket jól egészítik ki a hallás útján szerzett ismeretek, amelyek, mivel idegen nyelvről van szó, elsődlegesek a helyes nyelvi modell, a nyelv hangzásának, intonációjának elsajátítása szempontjából. Ezen kívül a gyermekversek, mondókák, dalok ritmikája, rímei, hangzása, illetve a hallgatásukhoz kapcsolódó mozgásos tevékenységek (mozgásos érzékelés) a gyermeknek kellemes érzést jelent. A látott foglalkozásokon az érzékelés útján történő megismerésnek számos példáját láttam.

5.) A motiváció szerepe

A kisgyermek az idegen nyelv iránt akkor fog érdeklődni, ha az azzal való foglalkozás kellemes légkörben, stresszmentesen, örömteli, játékos tevékenységek formájában történik. A kisgyermekek nyelvtanárának az eszköztárában olyan tevékenységek kell, hogy szerepeljenek, amelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek. A dicséret, a buzdítás, a mosoly a pedagógus mindennapi eszköze. A nem teljesen hibátlan nyelvi megnyilvánulások közvetlen javítása, memorizáltatása helyett a tanár a helyes nyelvi alakot ismétli, így a gyermeknek módjában van azt megjegyezni és rögzíteni. A kisgyermeket tanító pedagógus feladata semmiképpen sem a teljesítmény értékelése, és az elmarasztalás, hanem a pozitív attitűd kialakítására törekvés, amely a későbbi, iskolai nyelvtanulás során is a gyermekkel marad. A HDEE pedagógusai tisztában vannak ezzel a szereppel.

Összegzés:

A program óráinak meglátogatása, illetve a programban részt vevő szakemberekkel, kollégákkal történt megbeszélés során az a véleményem alakult ki, hogy a Helen Doron Early English Nyelviskola programja, valamint annak megvalósítása teljes mértékben megfelel a korai nyelvfejlesztésre vonatkozó korszerű szakirodalom elveinek. A nyelvelsajátítás elvén alapuló, tevékenység-központú, szituációkban, sok eszközzel és stresszmentesen történő nyelvfejlesztés folyik az óvodáskorú gyermekek számára, akik láthatóan élvezik a foglalkozásokat.  Semmi olyan tevékenységet nem láttam, amely a kisgyermek fejlődésére nézve káros lenne, hiszen nem tudatos tanulásról van szó.

Dr. Kovács Judit PhD
Budapest, 2009. február 19.

Egy nyelven vagy több nyelven?

Tények és tévhitek

Olyan orszában élek, ahol elkerülhetetlen, hogy napi szinten többféle nemzetiségű emberrel kerüljek kapcsolatba. Egy (idegen)nyelven beszélünk, viszont mindenkinek más az anyanyelve. Az itt születő gyerekek pedig többféle nyelvet fognak először hallani, majd később beszélni is. Jó ez nekik? Miért fontos, hogy fogalkozzunk ezzel a témával?

Egy konkrét példából szeretnék kiindulni: egy baráti házaspár egyik tagja magyar, a másik pedig argentin. A kisfiuk két és fél éves, és angol bölcsődébe jár. Arról beszélgettünk – és őket is megkérdezték a bölcsődében – hogy akkor most tulajdonképpen melyik nyelv lesz az anyanyelve a kicsinek? Ez egy nagyon érdekes, és összetett kérdés. Az édesanyja a saját anyanyelvén, spanyolul, az édesapja szintén az anyanyelvén, magyarul beszél hozzá, a mindennapi életük pedig angol nyelvi környezetben zajlik. Ez talán zavarosnak tűnik, de számára ez a természetes. Bátran használja hol az angol, hol a magyar és hol a spanyol szavakat. Előnye vagy hátránya származik ebből?

Nézzük a tényeket:

A neuropszichológiai kutatások ma már egyértelműen bizonyítják, hogy az agyunk az első életévekben rohamosan fejlődik. Új szinapszisok képződnek, differenciáltabb lesz az agyunk sejtes felépítése, ezáltal összehangoltabban tud majd működni, bonyolultabb műveleteket is könnyen el tud végezni. Ezt a folyamatot nagymértékben katalizálja a nyelvtanulás, lehetőségünk van 4-5 nyelvet is elsajátítani úgy, mintha az anyanyelvünk lenne. A neuronpályák párhuzamosan alakulnak ki, mind egy-egy nyelvnek megfelelően.

Az Európai Unió útnak indította a Piccolingo nevű kampányát, amelyben a korai nyelvtanulást népszerűsítik mind a 27 tagállamban. Sok szervezet, egyetem, cég, magánszemély csatlakozott már a programhoz, mivel hisznek abban, hogy úgy lehet igazán egységes Európa ha találunk egy közös nyelvet.  Magyarországon még mindig azt lehet mondani, hogy nagyon kevesen beszélnek! egy idegen nyelvet. Az iskolákban első vagy harmadik osztálytól kötelező az idegennyelv-tanulás, de sokszor a módja idegen, és nem a kommunikációra fókuszál. Több óvoda kínál már angolórákat, egy-egy speciális módszer is megjelent már, de csak nagyon lassan nyernek teret maguknak, a köztudat nehezen fogadja el, hogy idegen nyelvre márpedig szükség van.

Tévhitek

“Nem tanulja meg rendesen az anyanyelvét.”
“Összezavarodik”
“Ráér még később” 

Ezen érvek közül az utolsónak van valamennyi alapja. Az tény, hogy minden gyermek más, és semmit sem szabad siettetni, ugyanakkor az is tény, hogy minél később kezd el egy gyermek akár csak ismerkedni egy idegen nyelvvel, annál kevésbé tudja azt tökéltesen (és kisebb engergiabefektetéssel) elsajátítani.
Hisszük, vagy sem, egy kisgyermek sokkal több mindent ért, és érez, mint mi, felnőttek. Nem is látjuk, hogy napról-napra milyen fejlődésen megy keresztül testileg-lelkileg. Pszichológiai szempontból kijelenthető, hogy nem hátráltatja a gyermek fejlődését, ha nem csak az anyanyelvével ismerkedik a korai életévekben, ha az az életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő módon történik, nem siettetve semmit.

Összefoglalva

A téma aktuális, mindig lesznek támogatói, és ellenzői. De az a legfontosabb, hogy a gyermekünk számára ablakot nyissunk a világra. Ehhez pedig szüksége lesz egy olyan nyelvre, amit mindenki ért.

Koncz-Kanyó Gabriella
Forrás: Online Pszichológia

Szülői levelek

„Kislányom volt a csoportban a maga 8 évével a legidősebb és kissé tartottam a korkülömbség miatt. Az első nap után kiderült, kis csapatuk sikeresen áthidalta a fent leírtakat és sikerült élvezhető, játékos tanulással nagyon ügyesen tanítani a kis és a nagyobb gyerekeket is. Kislányom minden nap elmondta újabbnál újabb élményeit, melyeket Szilvi néni talált ki az órák után.

Köszönjük szépen!”

Honosi Blandina, 8 éves


„Minden nagyon szuper! Lili imádja az órákat, nincs nap, hogy ne mondaná, hogy jöjjünk a Dórihoz! A tábor is nagyon szuper, nagyon jók a programok. Örülök, hogy jelentkeztünk, így voltunk Dottózni, hajózni… Nagyon jól éreztük magunkat minden eddigi programon. Sajnálom, hogy ilyen tábor nincsen gyakrabban egy évben.”

Tóth-Békevári Liliána, 2,5 éves